Legújabb olvasnivalóim

 Végre, végre, végre megvettem és olvasom a születésnapi könyvem. Na de ne szaladjak ennyire előre az időben. Azzal kezdeném, hogy akkor jutott eszembe az otthoni fiókom mélyén lapuló 2000Ft értékű Alexandra utalvány, mikor már úton voltam Pest felé január 2-án, és tudtam, hogy az csak 12-éig érvényes, én meg lehet haza sem megyek addig. De szerencsére megoldódott, én pedig szombaton 12:45-kor be is léptem a könyvesbolt ajtaján, ami 1-ig volt nyitva. Tartottam egy gyors terepszemlét -le voltam maradva kicsit az új könyveket illetően- majd levettem a polcról az egyetlen olyan ott található könyvét Maggie Stiefvater-nek, amit még nem olvastam: A Hollófiúkat. Boldogan szorítottam leendő kincsemet, de azért még egyszer alaposan körülnéztem. Szemeztem egy sort a Cinder-rel, de Maggie már egyszer hatalmas sikert aratott, ezért inkább biztosra mentem. (Eddig nem bántam meg..) Mikor ma megláttam, hogy Titti írt róla, gondosan kihagytam, mert bár szeretem elolvasni általában a véleményeket, ezt szeretném egyedül felfedezni. Ha végeztem, máris megyek majd az Olvastárra na jó, előbb megírom a saját véleményem.
 Tegnap a buszon kezdtem el olvasni, negyedén túl vagyok. Tetszik! Órákig tudnék fecsegni róla, de majd inkább akkor, ha kiolvastam. Huh, mindjárt folytatom...

Egyébként már írtam róla, hogy folytattam az Eragont, most a második részénél, az Elsőszülöttnél tartok. Azt is imádom. Pénteken meg egy lyukas órámban bementem a suli szerény könyvtárába, és 2 könyvvel távoztam: Szabó Magda:Katalin utca; Ókút és Emily Bronte versei. Szóval egy ideig lesz mit olvasnom. Hála az égnek. 

Már ki voltam éhezve valami jó történetre, szóval megyek is! Üdv a hetedik könyv-mennyországból, majd jelentkezem.

Év eleji összegzés (év végi helyett)

 Nagyon rég nem írtam már semmit (ez nem jelenti azt, hogy nem is olvastam), ami egy csöpp szomorúsággal tölt el. Foghatnám a sulira, mert tényleg van dolgom rendesen, de igazából lusta voltam (amin nem meglepődni, ott van a bemutatkozásomban is.. :P). Igazából az a baj, hogy amikor olvasok, akkor vagyok benne igazán, utána már mennék a következő könyvre, vagy még emésztenem kell, és félek elhamarkodott ítéletet írni, esetleg egyszerűen csak elfelejtem, hogy írni szerettem volna róla. No meg egészen addig vannak jó gondolataim, míg nem próbálom meg leírni...

Nagyjából fél éve van ez a blog, fele idő alatt egyedül árválkodott szegény, de nem ígérem, hogy többet nem fog, mert nem vagyok ígérgetős típus már csak azért sem, mert akkor nincs mit megbánnom. Sok jó könyvet olvastam ez idő alatt, de csak a töredékéről írtam szégyenszemre...

Sajnos idén nem várt könyv a fa alatt, bár sok más igen. Így aztán magamat fogom meglepni valamivel jövőhéten, születésnapom alkalmából, ugyanis még maradt tavalyról 2000 Ft értékben Alexandrás könyvutalványom. Már alig várom a hétvégét! :D

Ami pedig az évzáró olvasmányt illeti, én az Eragon első kötetét olvastam Christopher Paolini-től december 31-én is, előtte nemsokkal pedig Scott Westerfeld: Csúfok c. kötetét olvastam ki, és már várom, hogy a folytatás is a kezembe kerüljön.

Ezúton kívánok- kissé megkésve ugyan- nagyon boldog, sok jó könyvvel teli újesztendőt!